Kés a kezemben,     
furcsa gondolatok a fejemben 
Érzem itt már nincs helyem
kioltom hát életem!

Még mindig kezemben tartom késem
Miért történet meg mindez velem?
Ezt kérdezem,de választ nem kapok
Tudom,ennél már csak rosszabbra számíthatok

Ereimhez szorítom a kést,
érzem a szörnyű döfést
Lassan csordul ki vérem,de nem számít
Csak haljak már meg,nekem csak ez számít!

Megbánjátok majd hogy ilyen gonoszok voltatok,
megbánjátok mert örök bosszút fogadok!
Halálom után nem lesz nyugtotok,
örökre kísérteni fogok,ez megfogadom!

Soha nem volt egy kedves szavatok sem hozzám,
de nem számít,úgysem kell ez az ocsmány szeretet,
Mikor halmozom a gyűlöletet.

Ezeket gondolom,mikor a padlón vérzem
egyikőtök sem aggódik igazán értem
Vérem már gyorsabban folyik,
de jobb ez így,
legalább a fájó kérdések nem gyötörnek többé!

Átgondolom mégegyszer a dolgokat,
barátaimra gondolok,kiknek halálom talán fájna,
De már ez sem érdekel,
mert mint embert,senki sem értékel....
ISTENEM MIÉRT SZÜLETTEM MEG????

Kezd elhagyni erőm,körülöttem minden véres,
Lassan elhagy az élet,
Örülök hogy így ért véget......