N�v: Armand, eredeti neve: Andrei, Marius Amadeo-nak h�vta �letkor: t�bb mint 500 �ves, 1481-ben sz�letett. Sz�rmaz�s: Kiev, Oroszorsz�g „Haland� hal�l”: 17 �ves kor�ban, egy p�rbaj folyam�n megsebes�tik egy m�regbe m�rtott tõrrel Mester: Marius Ivad�k: Daniel K�nyvek: Interj� a v�mp�rral, Lestat, a v�mp�r, A K�rhozottak Kir�lynõje, Memnoch a s�t�n, Aramnd a v�mp�r Armand 1481-ben, egy Kiev-i kis telep�l�sen sz�letett, Andrei n�ven. M�r eg�sz fiatal kora �ta tudt�k r�la, hogy remek�l fest, fõleg vall�sos Ikonokat. Apja, egy felett�bb kem�ny, erõszakos, de b�szke f�rfi volt, aki a maga m�dj�n szerette a fi�t. B�szke volt r�, �s tehets�g�re. Anyja �let�t a gyermeknevel�sre �ldozta, Armand elõtt, �s ut�n is rengeteg gyermeket sz�lt, de k�z�l�k nem sokan �lt�k t�l a hideget. Apja vitte el Armnad-ot a helyi csuh�sokhoz, akik megtan�tott�k a fi�t �rni, �s olvasni, �s szorgalmazt�k a fest�st. �gy tartott�k, Isten arra teremtette meg a fi�t, hogy az ikonokat fessen, �s vel�k �ljen elz�rk�zva a k�lvil�gt�l. Csak hogy apja b�szkes�g�ben nem engedte, hogy fia egy f�ldalatti, hideg, �s mocskos szob�ban �lje le �let�t. Mutogatni akarta tehets�g�t, ez�rt elhozta onnan. Idõk�zben azonban Oroszorsz�got megsz�llt�k a t�r�k�k, a faluban, akit �rtek, azt lem�sz�rolt�k. Armand, az apja �s p�r embere a k�zeli erdõkben voltak akkor, amikor r�juk t�madt egy csapat fegyveres. Apj�t megsebes�tett�k, �s nem tudta megakad�lyozni, hogy fi�t elrabolj�k. Abban sem volt biztos, hogy Armand �lt m�g az ellens�g kez�ben, a nyilak z�poroztak mindenhol. Kiev-bõl, Konstantin�polyba vitt�k, �tk�zben a haj�n megerõszakolt�k, majd egy helyi emberkereskedõnek adt�k el. Armand nem �rtett sokat a besz�d�kbõl, zavart volt, �s mocskos. A hirtelen v�ltoz�s miatt elm�je jobbnak l�tta, ha elfelejti mindazt, amit az id�ig meg�lt. Hagyta, had higgye el lassan minden egyes porcik�ja, hogy oda val�, �s hogy nem ismeri az Orosz telet, a t�jakat.. �hezett, �s �gy �rezte, meg fog halni. Csak annyit akart, hogy egyed�l halhasson meg. Marius, a festõ mentette ki ebbõl a mocsokb�l. Megvette õt a kereskedõtõl, �s haza vitte mag�val Velenc�be. Oda, ahol Armand-hoz hasonl� sors� fi�kat gyûjt�tt �ssze, hogy tan�ttassa, �s k�sõbb egyetemre k�ldhesse õket. Armand a kezdettõl fogva kiv�teles volt, sokkal k�zelebb �llt Marius-hoz, mint a t�bbi fi�, akik k�l�nb�zõ �letkor�ak voltak. K�zt�k volt Riccardo is, aki a legjobb bar�tja lett. Armand sokat tanult, olvasott, �j nyelveket ismert meg, de festeni soha nem volt k�pes. Nem tudta mi�rt, hiszen elz�rta mag�t�l azokat az eml�keket, de amikor ecsetet vett a kez�be, h�nyingere lett. Marius egyre t�bbet engedte meg neki, hogy bej�jj�n a szob�j�ba. Egy�tt aludtak, szerelmeskedtek, azt�n Marius lassan, apr�nk�nt "r�szoktatta" a v�r�re. A fi� szinte m�r �lni se tudott Marius n�lk�l. Az pedig f�rfiakhoz, �s l�nyokhoz k�ldte, hogy kitanulja a szerelmesked�s minden cs�nj�t-b�nj�t. Armand nem b�rta sok�ig elviselni a Marius ir�nt �rzett hatalmas v�gy�t, ez�rt fell�zadt, �s t�bb �jszak�t a h�zon k�v�l t�lt�tt. Elõsz�r egy kb. 25 �ves angol nemes, Lord Harlech szeretõje lett. 3 napig volt vele, �s nem besz�lt egy sz�t sem arr�l, hogy hol lakik, vagy hogy ki is õ igaz�b�l. �lvezte a kiss� õr�lt angol t�rsas�g�t, aki azt akarta, hogy menjen vele Angli�ba, �s �ljen vele. Armand-nak persze esze �g�ban sem volt vele menni, de meg�g�rte neki, hogy m�snap felkeresi. Nem ezt tette; elment Bianc�hoz, �s lefek�dt vele. Majd m�snap hazament Marius-hoz. Egy nap, amikor Marius �pp nem volt el�rhetõ, mert elment "Azokhoz, akiket õrizni kell", Lord Harlech bet�rt a h�zba, lem�sz�rolt k�t kisfi�t, �s p�rbajra h�vta Armand-ot, mondv�n, ha nem szereti, haljon meg vele. Lord Harlech remek kardv�v� volt, Armand m�gis ki�llt ellene, �s hal�losan megsebes�tette. Mielõtt Riccardo lesz�rta volna, el�rulta, hogy az Armand-on ejtett sebeken kereszt�l, abban a percben sziv�rog be a kering�s�be egy hal�los m�reg. Hamar kider�lt, hogy az õr�lt Harlech igazat mondott. Armand-ot Bianca �polta, de nem tehettek �rte semmit. Ezekben a percekben jutott esz�be minden a m�ltj�r�l a fi�nak. Az apja, az ikonok, Kiev, egysz�val minden a m�ltj�val kapcsolatosan. Marius nem tehetett m�st, annyira szerette Armand-ot, nem tudta volna õt meghalni hagyni. Armand beleegyez�s�vel, m�g idõben �tadta neki a "S�t�t Aj�nd�kot", �s v�mp�rt csin�lt belõle. Armand-on, haland� �let�ben is megakadt mindenkinek a szeme, nemtõl f�ggetlen�l. Gesztenyebarna haja, kerek, barna szeme, l�nyos arca mindenkit megfogott. E miatt a k�lsõ miatt �r�k gyerek marad a 17 �ves testben, ak�rh�ny sz�z �ves. V�mp�rk�nt is sokat feleselt Marius-szal, aki most a v�mp�rl�t szab�lyaira akarta megtan�tani õt. Egy, legfeljebb k�t �vet t�lt�ttek el �gy, egy�tt, de a boldogs�gnak hamar v�ge �rt. Santino k�vetõi bet�rtek Marius birtok�ra, felgy�jtott�k a festm�nyeivel egy�tt, �s elrabolt�k Armand-ot, �s m�g n�h�ny haland� fi�t, k�zt�k Riccardo-t. Armand szeme l�tt�ra �gett�k el m�gly�n az �sszes kisfi�t, kiv�ve Riccardo-t. Õt is r�vetett�k a l�ngokra, de Santino p�r m�sodperc ut�n kir�ngatta a tûzbõl, �s felaj�nlotta neki, l�pjen be hozz�juk, �s legyen a vall�suk k�vetõje. Armand nem mondott r�gt�n igent, ez�rt bez�rt�k õt egy f�ld alatti kript�ba. T�bb napi �hez�s ut�n, v�gre hoztak neki �ldozatot, de a v�rszomjt�l elvakulva nem vette �szre, hogy az, akit �ppen hal�lra sz�v, az a gy�nge test, amit a kez�ben tartott, az nem m�s�, mint Riccard��. Abban a perben, hogy r�eszm�lt mit tett, valami meghalt benne, �s r�b�lintott Santino aj�nlat�ra. Ekkor vette fel az Armand nevet. Santino maga tan�totta meg a fiatal v�mp�rnak a dogm�ikat. Az addig f�nyûzõ �lethez szokott v�mp�r pedig k�nytelen volt megszokni a kript�k mocsk�t. Marius-szal ellent�tben ezek a v�mp�rok azt vallott�k, hogy ha igaz�n Istent akarj�k szolg�lni, �s ez �ltal boldogg� tenni a S�t�nt, akkor nekik az �rtatlant, a gy�ny�rût kellett le�lni�k. Armand feladta, hogy �ldozatai agy�ban a gonoszs�got, a bûnt keresse, akit elkapott, azt meg�lte. Mondhatni ki�gett. 1500-ban õ lett a P�rizsi bokor vezetõje. A S�t�nt tisztelt�k, �s �gy �ltek, mint az �rny�kban �lõ �llatok. A helyi temetõ alatt �ltek, mert nem b�rt�k elviselni, az elvil�giasodott �p�leteket, mûv�szeteket, �s embereket. Armand k�t dolgot az�rt titokban tartott. N�ha l�tta Marius-t �lmaiban, sõt k�pzeletben sokszor visszat�rt Kievbe apj�hoz, vagy a Velencei h�zhoz, ahhoz az �lethez, amely a sok �ves elszigetelts�g ut�n szinte m�r hazugs�gnak, k�pzeletbeli �lm�nynek tûnt. Armand tan�totta az �j v�mp�rokat, �s m�g azt is õ mondta el nekik, hogyan tudnak �j v�mp�rt alkotni. Õ d�nthette el, kibõl lehet v�mp�r, �s kinek kell meghalnia, mert az nem k�vette helyesen a dogm�kat. Azt azonban mindenki elõtt titokban tartotta, hogy õ soha senkinek nem adta �t a "S�t�t Aj�nd�kot". 1780-ban v�g�l r�tal�lt Lestatra, �s Gabrielle-re, akik a haland�k k�zt, a haland�k m�dj�ra �ltek. Ez persze a dogm�ikhoz hû v�mp�rokat feld�h�tette, de Armand sosem volt igaz�n h�võ, igaz, el�g neh�z volt megt�rni a jeget. Feloszlatta a bokrot, �s elpuszt�totta az õs �regeket. Majd felkereste Nicolas lak�s�t, �s kiolvasta a h�zban l�võ �sszes k�nyvet, hogy megismerje az �jkort. Ott mes�lte el Lestat-nak, �s Gabrielle-nek �lete t�rt�net�t. Besz�lt Marius-r�l is, aki sokszor eml�t�st tett "Azokr�l, akiket õrizni kell". De nem tudta kik azok. K�ny�rg�tt Lestat�knak, vigy�k magukkal, azonban azok visszautas�tottak. Azt tan�csolt�k neki, hogy ink�bb vegye �t a sz�nh�z ir�ny�t�s�t. �gy ism�t vezetõje lett egy kisebb bokornak, �s megalap�totta a V�mp�r Sz�nh�zat. 1862-ben tal�lkozott Louis-val, �s Claudi�val. Akarta Louis t�rsas�g�t, de tudta, hogy Claudia az �tjukban �ll. A t�rsulat �gy is, �gy is meg�lte volna Claudi�t, de Armand m�g megpr�b�lt seg�teni neki. Claudia k�r�s�re elj�tszotta, hogy õ Frankenstein, �s megpr�b�lt Claudia fej�nek �j testet keresni. Egy felnõtt testet, amiben majd meg tudja mag�t v�deni, �s egyed�l is, azaz Louis n�lk�l is boldogulhat. De a k�s�rlet nem siker�lt, ez�rt k�nytelen volt szemet hunyni a t�rsulatnak, amikor azok kiv�gezt�k a l�nyt. Õ k�zben megmentette Louis-t a befalazott kopors�b�l. M�snap hajnalban, pedig ism�t megmentette a v�mp�r sz�nh�z �gõ �p�let�tõl, �s a napf�nytõl. Egy�tt, bej�rt�k a vil�got, de egyre t�volabb ker�ltek egym�st�l. V�g�l, az 1920-as �vekben, New Orleans-ban elv�ltak �tjaik. 1972-ig New Orleans-ban maradt. Ott tal�lkozott Daniel Molloy-jal, az �js�g�r�val, aki meginterj�volta Louis-t. Vele fedezte fel az �j modern kort, technikai csod�it, de nem tette v�mp�rr�, pedig a fi� szinte k�ny�rg�tt neki. Azt�n Daniel majdnem belehalt alkoholizmus�ba, ez�rt Armand k�nytelen volt �let�ben elõsz�r tov�bbadni a "S�t�t Aj�nd�kot". Megmentette Daniel-t. L�trehozta az "�jszigetet", ami tulajdonk�ppen egy hatalmas bev�s�rl� -, �s sz�rakoztat�k�zpont volt haland�knak…is. Itt gyûltek �ssze az Akasa puszt�t�s�t t�l�lõ v�mp�rok, de egy idõ eltelt�vel egyre kevesebbszer j�ttek �ssze ott. Armand is el-elmaradozott. Daniel, ahogy ez m�r-m�r t�rv�nyszerû, meggyûl�lte Armand-ot, ami�rt az v�mp�rr� tette, m�gha õ maga akarta is ezt. Nem tudott egy�tt maradni vele. Armand sem ellenezte sz�tv�l�sukat. 1995-ben �ngyilkoss�got k�vetett el, miut�n Lestat megmutatta neki, David-nek, �s Dora-nak "Veronika Kendõj�t", ezzel bizony�tva, Isten l�tezik. Ez az Ikon felt�pte az �sszes sebet, amit a m�ltj�ban elszenvedett. Nem tudott m�sra gondolni, minthogy azon az Ikonon Isten pont �gy n�z ki, olyan t�k�letesen van �br�zolva, mint ahogy annak idej�n õ is lefestette. Ez m�r t�l sok volt sz�m�ra, �s �gy d�nt�tt, feladja halhatatlans�g�t, �s megv�rja a napf�ny hal�los sugarait, mintegy szeml�ltetve a k�zben �sszegyûlt haland�k �s halhatatlanok sz�m�ra azt, hogy ez az Ikon t�nyleg Istentõl sz�rmazik. A hal�l azonban elker�lte õt. Mik�zben bõre �gett a napf�nyben, elm�je egy m�sik dimenzi�ba rep�tette õt. Pap volt, �s õ osztogatta J�zus test�t, a kenyeret, �s J�zus v�r�t, a bort, a r�szorul�knak. Ott volt anyja is, aki odaadta neki a r�g elfeledett festett h�sv�ti toj�s�t, amibõl kikelt egy fekete sz�rny� mad�r, �s elrep�lt. Azt�n zene �t�tte meg a f�l�t. Zongoraj�t�k. Hirtelen egy ismeretlen szob�ban tal�lta mag�t, �pen, s�r�letlen testben. Egy fi� im�dkozott seg�ts�g�rt, �s mikor megl�tta, azt hitte, hogy egy Angyal, vagy egy �rd�g meghallgatta im�ds�g�t, �s most seg�t neki megv�deni a zongor�n j�tsz� l�nyt b�tyja �t�seitõl. A l�ny, Sybelle tele volt k�k-z�ld foltokkal, szõke hossz� haj�b�l hi�nyzott egy mar�knyi. A mellette �ll�, gyûl�lettõl elvakult b�ty �ppen k�sz�lt ism�t meg�tni õt. A fi�, Benji szaladt az �t�s el�. Armand nem n�zte tov�bb, k�zbel�pett. Meg�lte a f�rfit. Sybelle pedig, mint akit meg sem zavartak, tov�bb j�tszott a zongor�n. Hirtelen Armand zuhanni kezdett, teste �gett, minden egyes tagja f�jt. Egy elhagyott �p�let tetej�re zuhant r�, test�t a napt�l a h� v�dte meg. T�bb napig ott fek�dt, mozdulatlanul a f�jdalom miatt, �s k�zben f�lelt a k�lvil�gra. Hol Sybelle j�t�k�t hallgatta, hol �jabb h�rt tudott meg Lestat-tal vagy a kendõvel kapcsolatban. Azt hitte, elveszett, de mikor Benji szemein kereszt�l figyelte Sybelle-t, ahogy az a zongor�n j�tszik, Benji meg�rezte, �s k�ny�rg�tt Armand-nak, mondja, el hol van, õk majd megmentik az õ Angyalukat. �s �gy lett. Sybelle �s Benji megmentett�k az �ssze�gett Armand-ot, nem f�ltek tõle, h�l�sak voltak neki. V�rt szereztek neki, �s b�v�helyet a nap elõl. P�r �ra alatt Armand visszanyerte rendes k�lsej�t, �s meg�g�rte a k�t haland�nak, �r�kk� gondjukat fogja viselni. �ttermekbe vitte õket, Sybelle-nek zongor�kat vett, Benji-t pedig elkezdte oktatni. Egy �jjel, amikor a j�l ismert v�mp�rok �sszegyûltek Dora templom�ban, ott, ahol Lestat m�ly mozdulatlans�gban fek�dt, Armand nem b�rta tov�bb, �s ivott Lestat v�r�bõl, azaz Isten v�r�bõl, hiszen Lestatban m�g mindig ott volt Isten v�re. Kellett neki a bizony�t�k, hogy t�nyleg az õ Isten�bõl ivott a v�mp�r. Ek�zben Sybelle-re, �s Benji-re Marius, �s Pandora vigy�zott egy k�zeli New Orleans-is h�zban. Armand, miut�n meggyõzõd�tt arr�l, hogy Lestatban Isten v�re folyik, elment Marius h�z�ba, �s ott tal�lta az �jdons�lt v�mp�r Sybelle-t, �s Benji-t. �rthetetlen volt sz�m�ra, �s felfoghatatlan, hogy Marius pont vel�k tette ezt, de k�sõbb meg�rtette, hogy �gy volt helyes, �s se Sybelle, se Benji nem gyûl�lte õt ez�rt, sõt, sokkal jobban szerethette, �s meg�rthette õket. Marius pedig nem bossz�b�l tette õket v�mp�rr�, hanem az�rt, hogy Armand v�gre megkapja azokat a t�rsakat, akikre mindig is sz�ks�ge volt, �s akikkel v�gre boldog lehet.