Nv: Gabrielle de Lioncourt, A mrkin letkor: tbb mint 200 ves, 1730-ban szletett Szrmazs: Npoly, Olaszorszg, de mikor meghzasodott, L’Auvergne-be kltztt „Haland hall”: Gabrielle lete utols veiben, egy hallos betegsgben szenvedett. Mester: a fia, Lestat Knyv: Lestat, a vmpr, A Krhozottak Kirlynõje
Gabrielle hzassga utn, frje, de Lioncourt mrki L’auvergne-i kastlyba kltztt. 7 gyermeket szlt, de ebbõl csak 3 lte meg a felnõtt kort. Gyûllt a kastlyban lni, õ ennl sokkal szabadabb akart lenni, gy a knyvekbe meneklt. Kzte, s Lestat kzt klnleges volt a kapcsolat. Gabrielle nem tisztelte, s alig szerette, a frjt, s a fiait. Csak Lestat-ot szerette, mert az hasonl temperamentum volt, mint õt. Mivel õ maga nem szkhetett el, ezrt Lestat buzdtotta arra, hogy az hagyja ott a csaldi kastlyt, s menjen Nicolas-val Prizsba. Sznszkedjen, ljen. Mr akkor tudta, hogy hamarosan meg fog halni, betegsge egyre jobban elhatalmasodott rajta. Aztn megrkeztek az elsõ levelek Lestattl, illetve ksõbb, a Magnus-tl rklt ajndkok, knyvek. Gabrielle pedig rezte, itt az idõ.. Mg utoljra ltni akarta fit, s ezrt Prizsba ment, ahol Lestat azonnal felknlta neki a „Stt Ajndkot”.
Gabrielle vmprknt brmit megtehetett, gy teljesen megvltozott. Mr nem rdekeltk a knyvek, hisz õ maga is vghez tudta vinni a kalandokat. Lestat s õ egyre tvolabb kerltek egymstl. Nem azrt, mert mr nem szerettk egymst, hanem azrt, mert Gabrielle ms volt. Mg Lestat trsasgot ignyelt, Gabrielle magnyos tpus volt. Utazsaik alkalmval egyre tbbszr, s egyre hosszabb idõre hagyta ott fit, majd egy nap, Nicolas halla utn bejelentette, vgleg elhagyja fit, hogy Afrika õserdeiben ljen.
Ksõbb, a 20. szzadban, õ is megjelent Lestat koncertjn, s figyelmeztette fit, hogy veszlyben van.
Mivel Lestat nagyon szereti, õ is tllte Akasa mszrlst. Egy rvid ideig ismt egytt lehetnek, de Gabrielle ismt magnyra vgyik. Vett egy hzat nem messze Lestat hztl, de tulajdonkppen sosincs ott. |