N�v: Louis de Pointe de Lac �letkor: t�bb mint 200 �ves. 1766-ban sz�letett. Sz�rmaz�s: New Orleans, USA „Haland� hal�l”: beleroskadt az �ccse hal�la miatt �rzett f�jdalomban, Lestat pedig �pp j�kor, j� idõben k�n�lta fel neki a „S�t�t Aj�nd�kot”. Mester: Lestat Ivad�kok: Madeline, Merrick K�nyvek: Interj� a v�mp�rral, Lestat, a v�mp�r, A K�rhozottak Kir�lynõje, A testrabl� mes�je, Memnoch, a s�t�n, Merrick Louis, az apj�t�l �r�k�lt �ltetv�ny tulajdonosa felelt anyja, nõv�re, �s �ccse sors��rt is. �ltetv�nyei, Mississippi-ben, nem messze New Orleans-t�l ter�ltek el. Paul, az �ccse volt az egyetlen, aki nem �lvezte a gazdags�got, �s a luxusk�r�lm�nyeket. Pap akart lenni, de k�l�nb�zõ szentektõl, l�tom�sokat kapott, akik arra buzd�tott�k, k�rje meg b�ty�t, hogy az adja el az �ltetv�nyeket, a p�nzt pedig adja oda neki, hogy ism�t vissza�ll�thassa a vall�sos Franciaorsz�got. Louis persze kinevette �ccs�t, aki v�laszk�nt �ngyilkos lett. Louis-t okolta a csal�d, �s persze �nmaga is a t�rt�ntek�rt.. Elhagyta Point du Lac-ot, �s New Orleans-ba k�lt�z�tt. Rengeteget ivott, hogy �gy el tudja feledni �ccse szavait, �s a bûntudatot. Meg akart halni, de nem volt b�tors�ga, hogy v�gezzen mag�val. Lestat viszont k�szs�gesen seg�tett neki ebben. Lestat az �ltetv�nyeket, �s a p�nzt akarta. No, �s persze Louis-t. Sz�ks�ge volt egy rejtekhelyre, ahol el tudta sz�ll�solni apj�t. Hab�r Louis-t megr�m�tette Lestat gyilkol�s k�zben, �gy d�nt�tt, elfogadja a „S�t�t Aj�nd�kot”. A v�mp�rr� v�l�s sz�m�ra k�t dolgot jelentett: elõsz�r is, egy szimpla kis var�zslatot, m�sodszorra viszont k�v�ns�ga beteljes�l�s�t, miszerint �r�k �let�ben elk�rhozott lett. M�r akkor tudta, hogy õ m�smilyen v�mp�r, amikor m�g csak v�ltozott. Louis undor�t�nak, �s aljasnak tal�lta az �llatok legyilkol�s�t. �llatokon �lt. �gy �rezte, Lestat csak kihaszn�lta, �s hogy soha semmit nem fog megtudni tõle. El akarta hagyni, de az azzal fenyegette, hogy n�lk�le meghalna, hiszen m�g nem tudott semmit. Lestat-nak sz�ks�ge volt r�. Louis �rz�ketlennek, kegyetlennek, �s szadist�nak �ll�totta be Lestatot az „Interj� a v�mp�rral” c�mû k�nyvben. Erre j� p�lda a Frienere fi� legyilkol�sa, akitõl az eg�sz csal�dja f�gg�tt: 5 nõv�re, �s anyjuk. A l�nyok k�z�tt volt egy Babette nevû, aki volt olyan erõs, mint legyilkolt b�tyja, �s Louis tan�cs�ra a kez�be vette a birtok ir�ny�t�s�t. Louis-nak nagyon tetszett Babette �lni akar�sa. De sosem engedte a l�nynak, hogy l�togat�sai sor�n megpillantsa az arc�t. Mindig az �rny�kban maradt. Azt�n menek�lni�k kellett. Louis �tlet�tõl vez�relve Babette-n�l k�rtek mened�ket. Louis kedves akart lenni a l�nyhoz t�voz�sukkor, de Lestat let�madta. Babette a s�t�nnal azonos�totta õket, ami Louis sz�m�ra pokol volt. New Orleans-ban mentek, ahol Lestat egyed�l vad�szott. Azt�n egy gyenge pillanat�ban engedett v�mp�r�nj�nek. Lestat nagy �r�m�re.. vagy k�r�r�m�re.. Louis hossz� idõ m�lt�n emberv�rt ivott, egy 5 �ves kisl�nyb�l. De hamar r�eszm�lt hogy mit csin�l, �s eldobta mag�t�l a gyermeket, aki a hal�l�n volt. Lestat kez�be volt az �tõk�rtya. V�mp�rt csin�lt Claudi�b�l, �s ezzel vette r� Louis-t, maradjon mellette. Lestat, �s Louis olyan volt Claudia sz�m�ra, mint apa, �s anya. Lestat vad�szni tan�totta, Louis pedig az �rt�kekre. Claudia valahol k�z�tt�k volt. Szerette, �s �lvezte a gyilkol�st. De gyûl�lte Lestat-ot, ami�rt õt is k�ts�gek k�zt hagyta, �s gyûl�lte, ami�rt Louis szenvedett. 65 �vig l�tsz�lagos boldogs�gban �ltek, de lassan-lassan elõj�ttek Claudia �rzelmei is. Az 5 �ves testben egy 70 �ves nõ b�lcsess�ge, �s �lettapasztalata lakozott. D�h�s volt, k�lseje miatt. Egyre jobban gyûl�lte Lestat-ot, �s v�g�l kitervelte sz�k�s�ket. Meg akart �lni õt. Lestat is meg�rezte ezt az ellent�tet, �s elege lett a k�t v�mp�r �r�k�s szenved�s�bõl. �j t�rsat keresett mag�nak, egy fiatal f�rfi szem�ly�ben. Egyre t�bbet j�rt oda. Egyik ilyen alkalommal, mikor hazat�rt, Claudia aj�nd�kkal v�rta: k�t fiatal, bort�l r�szeg fi�t adott neki. Lestat ivott belõl�k, de hamar r�j�tt, hogy Claudia kij�tszotta, �s a fi�k halottak voltak. Megm�rgezte õket �piummal, �s abszinttel. Lestat els�padt, �s Louis seg�ts�g��rt k�ny�rg�tt. Claudia azonban egy hatalmasat v�gott bel�, �s �ml�tt belõle a v�r. Lassan teljesen ki�r�lt, teste csontv�zz� aszott. Claudia �s Louis a k�zeli mocs�rba dobt�k a tetemet. Lestat nem halt meg. Iszonyatosan gyenge, �s beteg volt, de siker�lt visszajutni a New Orleans-i lak�sukba, �s m�g ott tal�lta a k�t v�mp�rt. D�h�s volt, �s bossz�ra �hes. Louis harcolt vele, �s siker�lt fel�lkerekednie rajta, majd otthagyta a h�zat elem�sztõ tûzben. Az�rt hagyt�k el Lestatot, mert mindketten k�v�ncsiak voltak a maguk fajt�kra. �tutaztak Eur�p�ba, ahol v�gigj�rt�k Erd�lyt, Magyarorsz�got, �s Bulg�ri�t, de mindenhol csak bûz�s, undor�t�, �rtelemn�lk�li v�mp�rt l�ttak. V�g�l Franciaorsz�gba mentek, P�rizsba. Ekkor kezdett megromlani k�zt�k a kapcsolat. Claudi�ban egyre jobban erõs�d�tt az �rz�s, hogy õ �rt�ktelen ilyen testben. Elveszettnek �rezte mag�t. Louis ettõl csak m�g jobban szenvedett, �s azt k�v�nta, b�rcsak Lestat m�g mindig �lne. Azt�n egyik �jjel tal�lkozott Santiago-val. A v�mp�r k�vette õt, �s ut�nozta, �s kifigur�zta l�pteit. Verekedtek, de egy harmadik sz�tv�lasztotta õket. Armand volt az, �s megh�vta õt, �s Claudi�t a V�mp�r sz�nh�zba. A sz�nh�zban, meglepõdve vett�k tudom�sul, hogy a szem�lyzet, �s a k�z�ns�g egyar�nt haland�. A sz�npadon, pedig �lesben megy az �l�s, mint egy sz�ndarab. Santiago, �s Armand is a sz�npadon voltak. Az elõad�s v�gezt�vel azt�n Armand leinvit�lta õket a lak�hely�kre. Louis kik�rdezte, de Armand k�z�lte vele, se Istenrõl, se S�t�nr�l nem tud semmit. Viszont ismerte Lestatot. A k�t v�mp�r tal�lkoz�suk pillanat�ban elbûv�lte egym�st. T�voz�sukkor Santiago kiolvasta Louis fej�bõl a p�rul j�rt Lestat sors�t, �s let�madta õket. Claudia s�rgette a t�voz�st, nem tetszett neki a v�mp�rok v�dol�sa. Mindketten csal�dottak voltak. Nem ilyen fogadtat�sra sz�m�tottak. Louis ism�t megl�togatta Armand-ot. Hi�nyolta t�rsas�g�t, de kifejtette f�lelmeit Claudi�val kapcsolatban. Armand figyelmeztette, hogy tartsa z�rva agy�t a t�bbi v�mp�r elõtt. Louis szenvedett. Akarta Armandot, vele akart lenni, de tudta, Armand nem akarja Claudi�t. Ezt Claudia is meg�rezte, �s keresett egy �j t�rsat; Madeleine-t. Claudia k�vetelte Louis-t�l, tegye v�mp�rr� a babak�sz�tõ nõt. Louis nem akarta elvesz�teni a l�nyt, de tudta, hogy ez elker�lhetetlen, ez�rt engedelmeskedett, �s �tadta a S�t�t Aj�nd�kot. Gyûl�lte mag�t �rte, mert tudta, ezzel az a marad�knyi emberi von�s, - amit Armand annyira szeretett benne - v�gleg elveszett. De �gy legal�bb k�szen �llt arra, hogy k�z�lje Claudi�val, Armand-dal tart. A l�ny boldog volt Madeleine-el. Louis kirekesztettnek �rezte mag�t, de ez sem tartott sok�ig. Egy �jjel, Santiago vezet�s�vel, a v�mp�r sz�nh�z t�rsulata elrabolta õket. A sz�nh�zhoz vonszolt�k a k�ts�gbeesett v�mp�rokat, �s m�g Louis-t, Armand akarata ellen�re, �lve eltemett�k, Claudi�t, �s Madeleine-t bez�rt�k egy nyitott tetejû szob�ba, ahol a nap sugarai sz�nn� �gett�k õket. Louis tudta, hogy Lestat �rulta el Claudi�t. D�h�s volt r�, �s gyûl�lte. Armand mentette ki õt a fogs�gb�l. Louis r��bredt, hogy m�r nem gyenge, �s cselekv�sk�ptelen. A valaha volt emberi tulajdons�gai m�r r�g kivesztek belõle. K�szen �llt a bossz�ra. Figyelmeztette Armand-ot, nem menjen m�g egyszer a sz�nh�z k�zel�be, azt�n 10 perccel napfelkelte elõtt beosont a sz�nh�zba, �s r�gy�jtotta az eg�szet a bent alv� t�rsulatra, k�zt�k Santiago-val. Armand persze odament, �s kimentette Louis-t a l�ngok k�z�l. Egy�tt beutazt�k a vil�got, de ek�zben egyre t�volabb ker�ltek egym�st�l. Az 1920-as �vekben visszat�rtek New Orleans-ba. Ekkor mondta el Armand, hogy Lestat is a v�rosban van. Louis k�vetett egy fiatal v�mp�rt, aki elvezette õt a beteg, �s megt�rt Lestathoz, aki a h�z�ban, �llattetemek k�zt �lt. Az ablakon kereszt�l figyelte õt. Lestat �szrevette, �s beinvit�lta. K�ny�rg�tt neki, hogy maradjon vele, de Louis visszautas�totta. M�r nem volt benne gyûl�let. Nem sokkal k�sõbb Louis elmondta Armand-nak, hogy tal�lkozott Lestat-tal. Amikor Armand r�j�tt, hogy Louis m�r nem akar bossz�t �llni Lestaton elkeseredett. Louis mindv�gig tudta, hogy Armand-nak is k�ze volt Claudia hal�l�hoz. Ezut�n Armand �gy d�nt�tt, elhagyja õt. Azt akarta, hogy ism�t az a v�mp�r legyen, aki akkor volt, mikor m�g Claudia �lt. De tudta, ez lehetetlen. Louis azt�n ezt az eg�sz t�rt�netet tov�bbadta egy Daniel Molloy nevû �js�g�r�nak, �s amikor befejezte a t�rt�netet, Daniel csak annyit mondott, hogy az lehetetlen, hogy �gy legyen v�ge a t�rt�net�nek. Felaj�nlotta, hogy t�rsa lesz, de ettõl Louis nagyon feld�h�d�tt, hiszen az egyetlen ok, ami�rt elmes�lte a t�rt�net�t, az az volt, hogy megmutassa, milyen sz�rnyûs�ges is a halhatatlan �let. De r�j�tt, kudarcba fulladt pr�b�lkoz�sa, hiszen Daniel-nek tetszett a v�mp�rl�t, �s õ is halhatatlann� akart v�lni. Louis ezut�n megt�madta Danielt, �s otthagyta meghalni. A t�rt�net�t „Interj� a v�mp�rral” c�mmel adt�k ki. Louis k�sõbb Lestat koncertj�n tûnt fel ism�t, hogy figyelmeztesse, vesz�lyben van. Azt�n Lestat, aki testet cser�lt Raglan James-el, Louis seg�ts�g�t k�rte, aki elõsz�r nem hiszi el, hogy õ Lestat. Lestat ekkor l�tta elõsz�r, hogy Louis-nak, aki t�nyleg nem egy erõs v�mp�r, mekkora hatalma van egy haland� felett. K�ny�rg�tt neki, tegye õt ebben a testben v�mp�rr�, de az iszonyodott a proced�r�t�l, �s nemet mondott. Emellett f�lt�keny is volt r�, mert neki ism�t lehetõs�ge ny�lt arra, hogy haland�k�nt �ljen. �s egy�ltal�n nem �rtette Lestat mi�rt nem akar haland� maradni. K�sõbb, mikor Lestat m�r visszaszerezte a test�t, megk�rte Louis-t, lakjon vele az idõk�zben fel�j�tott New Orleans-i lak�sban, ahol annak idej�n �ltek. Louis igent mond. Most is ott �l. Idej�t legink�bb olvas�ssal �s gondolkoz�ssal t�lti el. M�g Lestat m�ly �lomban pihent, Louis sok idõt t�lt�tt el n�la. Olvasott neki, �s cser�lgette a CD lej�tsz�ban a CD-ket. De m�g �gy sem tudott megfeledkezni Claudi�r�l. Miut�n Jesse Reeves, �s Lestat is besz�molt arr�l, hogy hallott�k Claudia zongoraj�t�k�t, Louis-ban felmer�lt a k�rd�s, vajon Claudia b�k�ben van? Vagy az�ta is szenved? �pp ez�rt k�ri meg David-en kereszt�l Merrick Mayfair-t, seg�tsen neki megid�zni Claudia szellem�t. Merrick seg�t neki, azonban a var�zslathoz �ldozatokat kell hoznia. Elõsz�r is, Claudia szem�lyes t�rgyai kellenek (A Jesse �ltal megtal�lt baba, napl�, �s r�zsaf�z�r + a Louis �ltal rejtegetett õsr�gi f�nyk�p Claudi�r�l), azt�n pedig a v�r�ldozat. Louis v�llalja, v�r�t adja a szertart�shoz. Claudia szelleme mindazt mondja el, ami Louis legbelsõ f�lelme. Hogy Claudia szenved, �s hogy gyûl�li õt, �s l�tni sem akarja. Louis felaj�nlja, hogy ott r�gt�n v�gez mag�val, hogy mellette lehessen, de a kisl�ny csak nevet rajta, majd fellelkes�l az �tleten, �s az �ngyilkoss�gba pr�b�lja tasz�tani a v�mp�rt. Louis k�sz meg�lni mag�t, de David-nek szerencs�re siker�l legal�bb 2 napra lebesz�lnie, am�g elk�sz�n Merrick-tõl, �s Lestat-t�l. A 2 napb�l azt�n 3 lesz, �s Louis r�j�n, beleszeretett Merrick-be, b�r David szerint ez csak a l�ny �ltal alkalmazott bûb�j hat�sa. Louis viszont biztos abban, szerelmes bel�. Egy�tt t�ltenek egy est�t, besz�lgetnek, �s Merrick megk�ri Louis-t, hogy tegye õt v�mp�rr�. Louis el akarja ijeszteni a l�nyt a S�t�t Aj�nd�kt�l, de t�l messzire megy, �gy Merrick-et v�mp�rr� kell tennie. M�g aznap �jszaka megtan�t a l�nynak minden fontos tudnival�t. J� r�szletesen elmagyar�z neki mindent, azt�n otthagyja. Haza megy a Rue Royal-i h�z�ba, meg�rja a b�cs�level�t, majd nyitott kopors�j�ban megv�rja a napkelt�t. �ngyilkos lesz. David �s Merrick tehetetlen, de szerencs�re Lestat m�g �pp idõben �rkezik, �s megmenti Louis-t, akibõl �gy v�gre erõs v�mp�r v�lik. Louis, aki eddig mindenkinek, m�g Maharet-nek is nemet mondott amikor az felaj�nlotta az erõt ad� v�r�t, most Lestat v�r�tõl majdnem olyan erõs lett, mint Lestat. Szinte elpuszt�thatatlann� v�lt. De nem zavarja a t�ny, hogy most m�r nem lesz olyan k�nnyû az �ngyilkoss�g, mivel v�gre boldog, megtal�lta azt, amit eddig keresett; a Merrick-bõl, Lestat-b�l, �s David-bõl �ll� t�rsas�got.