Név: Magnus Életkor: a 15. században született, 70 évesen lett vámpír Származás: Párizs, Franciaország „Halandó halál”: rátalált, és megfogott egy vámpírt, és ellopta vérét Mestere: egy õsi vámpír Ivadék: Lestat „Halhatatlan halál”: ahogy Lestat-ot gyorsan felkészítette a vámpíréletre, a tûzbe ugrott. Az oka? Nem tudni, de valami olyasmi, hogy megtalálja a Poklot, és a sötétség hercegét, már ha van ilyen. Könyv: Lestat, a vámpír Magnus öreg, de rendkívül értelmes alkimista volt, aki elfogott, és láncra vert egy vámpírt. Önszántából vette el a Sötét Ajándékot. Kezdetben a Párizsi Sátánimádó bokorhoz tartozott, de aztán feljött a felszínre, hogy az emberek közt élhessen, és hogy megfelelõ utódot találjon. Renaud színházában aztán rá is talál egy színészre, aki az elõadás sztárja volt. A fiatalsága, és szépsége mellett bátorsága, és lázadozó magatartása ejtette ámulatba. Szõke hajában a napot, kék szemében, pedig az eget látta. Elrabolta. Lestat elõször undorítónak tartotta, de miután megkapta a Sötét Ajándékot, mindent máshogy látott, még Magnus-t is, az aszott öreg vámpírt is gyönyörûnek találta, és szerette. Azonban Magnusnak más tervei voltak. Elmondta Lestatnak, hogy õ itt fogja õt hagyni. Gyorsan elmondott minden fontos tudnivalót, és megmutatta neki várában a titkos helységet, ahova majd a napsugarak elõl elbújhat. Ugyanott megmutatta a vagyonát is, és közölte vele, hogy az ott, mind az övé. Az után megparancsolta neki, hogy az, miután teste teljesen elporladt - dobálja szét a maradványait, mert különben visszajön a még undorítóbb formában, és bosszút áll Lestaton, amiért az nem engedelmeskedett. Majd fogta magát, és õrült táncba kezdett, és beletáncolt a tûzbe, magára hagyva Lestatot vámpír léte elsõ éjszakáján, tanító nélkül.