N�v: Sybelle (nem ez az igazi neve, de mivel Sybelle a mai kor sz�l�ttje, Armand megv�ltoztatta a nev�t a k�nyvben, nehogy valaki lenyomozza õt) �letkor: huszonegyn�h�ny �vesen lett v�mp�r (kb. 1998-ban) Sz�rmaz�sa: New York-i "Haland� hal�la": Marius, a beleegyez�s�vel v�mp�rr� tette Mestere: Marius Ivad�kok: nincs k�nyvek: Armand, a v�mp�r Sybelle m�r eg�szen fiatal kora �ta tudta, hogy a zongora az, ami igaz�n meg�rintette a lelk�t. Ha zongor�zott, megszûnt k�r�l�tte a vil�g. Mag�nak j�tszott, �s az sem �rdekelte, ha egy koncertterem kellõs k�zep�n j�tszik, vagy �ppen felveszik a j�t�k�t. A zen�nek �lt. Egy zongorazseni volt - �s mindig is az marad. Sz�leivel, �s b�tyj�val, Fox-szal (val�sz�nû nem �gy h�vt�k a b�tyj�t, Armand a k�nyv�ben direkt megv�ltoztatta) �pp a Szent F�ld�n voltak nyaralni, amikor egy aut�baleset k�vetkezt�ben, a gyerekek �rv�n maradtak. Sybelle ekkor k�r�lbel�l 15-18 �ves lehetett (Armand errõl sem �rt pontosan), �s teljesen �sszet�rt, saj�t mag�t hib�ztatta a baleset miatt, mert õ akart odamenni. B�tyja, aki kor�bban csak annak �lt, hogy a h�ga karrierj�t egyengesse, nem b�rt megbirk�zni azzal a t�nnyel, hogy a l�ny szinte megõr�lt, �s csak �s kiz�r�lag egyetlen egy sz�mot j�tszik, m�ghozz� Beethoven-tõl az Appassionata-t. Ugyanis ezt a sz�mot j�tszotta volna azon a koncerten, amely 1 nappal sz�lei hal�la ut�n lett volna. Enni, inni, mosakodni sem tudott egyed�l, �s nem is �rdekelt�k ezek a dolgok. Csak a zongor�nak �lt. Fox, megunv�n a gondvisel�s�t, 5000 doll�r�rt vett egy arab kisfi�t a l�ny mell�, �s r� b�zta annak �pol�s�t. Az idõ m�l�s�val Fox egyre idegesebb lett, �s m�r nem csak verb�lisan, de fizikailag is b�ntalmazni kezdte a l�nyt. Kit�pte a haj�t, fojtogatta, �t�tte-v�gta. Erre Sybelle egyetlen m�don tudott reag�lni, tov�bb j�tszott. Ha Armand nem l�p k�zbe, akkor ma m�r val�sz�nûleg halott lenne mind a l�ny, mind Benjamin. Sybelle az a fajta haland� volt, akit egy halhatatlan l�tv�nya, egy �ssze�gett halhatatlan l�tv�nya sem borzasztott el. Õ az a haland�, akit egy halhatatlan an�lk�l is t�rs�v� tehet, hogy azt v�mp�rr� tenn�. Erõs, �s meg�rtõ, �s a gyilkol�s l�tv�ny�t�l nem lesz hideg, sem hiszt�rikus. Meg tudja �rteni azt a j�-rossz elvet, ami alapj�n egy v�mp�r vad�szik. Õ is azt tartja rossznak, ha egy h�bor�ban �rtatlanok halnak meg, �s nem azt, ha egy v�mp�r egy gyilkost �l meg. Egyszerûen elfogadja ezt. Ennek ellen�re, ha Marius nem tette volna õt v�mp�rr�, haland� form�ban, egy idõ ut�n, meggyûl�lte volna Armand-ot. Ha m�s�rt nem, h�t az�rt, mert az soha nem tette volna õt halhatatlan t�rs�v�. Mivel Marius Sybelle mestere, Armand, �s Sybelle gondolatai nincs elz�rva egym�st�l. Sokkal jobban meg tudj�k �rteni egym�st. K�zelebb �llnak egym�shoz, mint valaha, �s szeretik egym�st.