|
Magány
by Shelly 2006.02.08. 18:10
Még ha emberek vesznek is körül,
Magányom leírhatatlan.
Mindenhová elkísér,
Nem hagy el soha.
Nem volt ez mindig így,
Régen nem ismertem,
De ez megváltozott.
Hiába a tömeg,
Észre sem veszem.
Magamba zárkózva élek,
S ritkán ébredek rá,
Nem lenne ez így,
Ha hagynám,
Hogy közelebb jöjjenek,
S megismerjenek.
De jó ez nekem így,
Még ha meg is öl,
Engem ne ismerjen senki,
Hadd éljek tovább bezárkózva,
Ábrándok közt, messze szállva.
Nincs szükségem a többiekre,
Megvagyok én magam is,
Egyszer úgyis minden más lesz,
Elmegyek én messzire,
Álmaim világába,
S nem viszek el senkit sem.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
