|
A Vérvörös Rét
by Elrenor 2006.04.16. 22:26
Csatamező sok vért látott füvei,
Rét szélén álló ősöreg, óriásfák,
Oh, ti fönt daloló vidám madárkák,
Oh sors! Nem is sejtitek, mi lesz ma itt?
Rég volt már csata a gyönyörű várért,
S hatalmas kövei szilárdan állnak,
Tetejükön többszáz harcos áll, s várnak
Hogy harcoljanak a nagy elf királyért.
Gyülekezik az ellenfél a rejtekben,
Az erdő elrejti a hordákat,
Orkok főleg, nem bíznak az emberben.
Egy elf őrszem rikkantása a várban,
Megindulnak mindenhol a seregek,
S hamar kezdetét veszik a csatának.
Aranyban virrad a Nap másnap reggel,
S ébrednek a vidám dalú madarak,
Ránéznek a rétre, s inkább maradnak.
Kelnek az erdőjárók is, az elfek.
Oh, ha kinéznének, látnák az estet!
Vért látnának, orkokét, s elfekét is;
Megvalósult az ősi jóslat mégis,
S most dögevők eszik a holtak testét.
Mint vörös brokát, úgy fest most a rét.
A szomorú fák elfordulnak onnan,
És inkább nézik az erdő sűrűjét.
Gyászol az elf nép, sokuk fekszik holtan,
De véghez vitték őseik nagy tervét,
A vár övék lesz mindig: nyáron, s hóban.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
