N�v: Claudia
�letkor: 1789-1860 - 5 �vesen lett v�mp�r
Sz�rmaz�s: New Orleans, USA
„Haland� hal�la”: Louis sz�razra sz�vja
Mester: Lestat
„Halhatatlan hal�l”: bez�rj�k egy nyitott tetejû kis cell�ba, �s a napfelkelt�vel egy idõben, el�g.
K�nyv: Interj� a v�mp�rral, Lestat, a v�mp�r

Claudi�ra Louis tal�lt r�. �pp pestisben elhunyt anyja tetem�re borulva s�rt.

Louis, egy gyenge pillanat�ban engedett v�mp�r �nj�nek, hossz� idõ m�lt�n emberv�rt ivott, egy 5 �ves kisl�nyb�l. De hamar r�eszm�lt hogy mit csin�l, �s eldobta mag�t�l a gyermeket, aki a hal�l�n volt.
Lestat kez�be volt az �tõk�rtya. V�mp�rt csin�lt Claudi�b�l, �s ezzel vette r� Louis-t, maradjon mellette. Lestat, �s Louis olyan volt Claudia sz�m�ra, mint apa, �s anya. Lestat vad�szni tan�totta, Louis pedig az �rt�kekre. Claudia valahol k�z�tt�k volt. Szerette, �s �lvezte a gyilkol�st. De gyûl�lte Lestat-ot, ami�rt õt is k�ts�gek k�zt hagyta, �s gyûl�lte, ami�rt Louis szenvedett. 65 �vig l�tsz�lagos boldogs�gban �ltek, de lassan-lassan elõj�ttek Claudia �rzelmei is. Az 5 �ves testben egy 70 �ves nõ b�lcsess�ge, �s �lettapasztalata lakozott. D�h�s volt, k�lseje miatt. Egyre jobban gyûl�lte Lestat-ot, �s v�g�l kitervelte sz�k�s�ket. Meg akart �lni õt.

Lestat is meg�rezte ezt az ellent�tet, �s elege lett a k�t v�mp�r �r�k�s szenved�s�bõl. �j t�rsat keresett mag�nak, egy fiatal f�rfi szem�ly�ben. Egyre t�bbet j�rt oda. Egyik ilyen alkalommal, mikor hazat�rt, Claudia aj�nd�kkal v�rta: k�t fiatal, bort�l r�szeg fi�t adott neki. Lestat ivott belõl�k, de hamar r�j�tt, hogy Claudia kij�tszotta, �s a fi�k halottak voltak. Megm�rgezte õket �piummal, �s abszinttel. Lestat els�padt, �s Louis seg�ts�g��rt k�ny�rg�tt. Claudia azonban egy hatalmasat v�gott bel�, �s �ml�tt belõle a v�r. Lassan teljesen ki�r�lt, teste csontv�zz� aszott. Claudia �s Louis a k�zeli mocs�rba dobt�k a tetemet.

Lestat nem halt meg. Iszonyatosan gyenge, �s beteg volt, de siker�lt visszajutni a New Orleans-i lak�sukba, �s m�g ott tal�lta a k�t v�mp�rt. D�h�s volt, �s bossz�ra �hes. Louis harcolt vele, �s siker�lt fel�lkerekednie rajta, majd otthagyta a h�zat elem�sztõ tûzben.

Az�rt hagyt�k el Lestatot, mert mindketten k�v�ncsiak voltak a maguk fajt�kra. �tutaztak Eur�p�ba, ahol v�gigj�rt�k Erd�lyt, Magyarorsz�got, �s Bulg�ri�t, de mindenhol csak bûz�s, undor�t�, �rtelemn�lk�li v�mp�rt l�ttak. V�g�l Franciaorsz�gba mentek, P�rizsba. Ekkor kezdett megromlani k�zt�k a kapcsolat. Claudi�ban egyre jobban erõs�d�tt az �rz�s, hogy õ �rt�ktelen ilyen testben. Elveszettnek �rezte mag�t.

Azt�n egyik �jjel, Louis tal�lkozott Santiago-val. A v�mp�r k�vette õt, �s ut�nozta, �s kifigur�zta l�pteit. Verekedtek, de egy harmadik sz�tv�lasztotta õket. Armand volt az, �s megh�vta õt, �s Claudi�t a V�mp�r sz�nh�zba.

A sz�nh�zban, meglepõdve vett�k tudom�sul, hogy a szem�lyzet, �s a k�z�ns�g egyar�nt haland�. A sz�npadon, pedig �lesben megy az �l�s, mint egy sz�ndarab. Santiago, �s Armand is a sz�npadon voltak. Az elõad�s v�gezt�vel azt�n Armand leinvit�lta õket a lak�hely�kre. T�voz�sukkor Santiago kiolvasta Louis fej�bõl a p�rul j�rt Lestat sors�t, �s let�madta õket. Claudia s�rgette a t�voz�st, nem tetszett neki a v�mp�rok v�dol�sa.

Mindketten csal�dottak voltak. Nem ilyen fogadtat�sra sz�m�tottak.

Louis ism�t megl�togatta Armand-ot. Hi�nyolta t�rsas�g�t, de kifejtette f�lelmeit Claudi�val kapcsolatban. Armand figyelmeztette, hogy tartsa z�rva agy�t a t�bbi v�mp�r elõtt.

Louis szenvedett. Akarta Armandot, vele akart lenni, de tudta, Armand nem akarja Claudi�t. Ezt Claudia is meg�rezte, �s keresett egy �j t�rsat; Madeleine-t.

Claudia k�vetelte Louis-t�l, tegye v�mp�rr� a babak�sz�tõ nõt. Louis nem akarta elvesz�teni a l�nyt, de tudta, hogy ez elker�lhetetlen, ez�rt engedelmeskedett, �s �tadta a S�t�t Aj�nd�kot. �gy Louis k�szen �llt arra, hogy k�z�lje Claudi�val, Armand-dal tart. A l�ny boldog volt Madeleine-el. Louis kirekesztettnek �rezte mag�t, de ez sem tartott sok�ig. Egy �jjel, Santiago vezet�s�vel, a v�mp�r sz�nh�z t�rsulata elrabolta õket. A sz�nh�zhoz vonszolt�k a k�ts�gbeesett v�mp�rokat, �s m�g Louis-t, Armand akarata ellen�re, �lve eltemett�k, Claudi�t, �s Madeleine-t bez�rt�k egy nyitott tetejû szob�ba, ahol a nap sugarai sz�nn� �gett�k õket.

Claudia szellem�rõl ketten is besz�moltak. Elõsz�r is Jesse Reeves, aki haland�k�nt a Rue Royal-i h�zban hallani v�lte a kisl�nyt, illetve annak zongoraj�t�k�t, majd Lestat, aki a Testrabl�val val� kalandja k�zben, hal�lk�zeli �lm�nye sor�n besz�lt is vele, �s õ is hallotta a zongoraj�t�kot. Claudia mindig egy darabot j�tszott; Mozart legelsõ szerzem�ny�t, az�rt, mert azt m�g Mozart, a gyerekkor�ban �rta. Claudia szelleme mindk�t esetben agressz�v, �s ijesztõ volt. Louis �pp ez�rt szenvedett, mivel ebbõl arra k�vetkeztetett, hogy a kisl�ny szelleme nincs nyugalomban. Ez�rt k�rte meg Merrick-et, id�zze meg Claudia szellem�t. Ez siker�l is, �m Louis nem azt hallja, amire sz�m�t. Claudia ugyanis semmit nem v�ltozott, tal�n csak sz�kimond�bb lett. Hogy az a szellem val�ban Claudi��-e, azt nem lehet tudni, annyi biztos, hogy a szellem, amely a Claudia n�vre hallgat legink�bb Claudia leggonoszabb �nj�re hasonl�t, de ugyanakkor elkeseredett, �s elveszett is. Mielõtt visszat�rt volna a szellemek dimenzi�j�ba, Claudia megsebezte Louis-t, teh�t el�g nagy erejû szellem lett belõle.

http://www.biatv.hu/~zsu/lestat/vkindex.htm