A v�mp�r

Ha reggel hullaf�radtan �bredsz, �s �gy �rzed, elhagyott minden erõd, vizsg�ld meg a t�k�rben j� alaposan a nyakadat, h�tha tal�lsz rajta k�t pici sz�r�snyomot…

Szeret�nk borzongani. Tudj�k ezt j�l a horrort�rt�netek, filmek szerzõi, ez�rt szinte minden h�ten l�that� valamelyik csatorn�n, valamelyik moziban minden idok legijesztõbb sz�rnyetege, a v�mp�r. A Nyolcadik utas-f�le ny�ladz� r�mek (�r�k rejt�ly marad sz�momra, mi�rt gondolj�k a filmrendezõk, hogy ann�l jobban f�l�nk a sz�rnytõl, min�l t�bb, v�ltozatos sz�nû ny�l csorog belõle…) m�r a vide�n felnõtt ovisok sz�m�ra is ink�bb mulats�gosak - a v�mp�r alakja azonban t�ls�gosan m�lyen gy�kerezik benn�nk ann�l, hogy legyintve nevess�nk rajta. Nevet�nk, persze, meg h�ly�sked�nk mindenf�le mûanyagfogakkal, de az�rt m�gis…. Brrr!
V�mp�r�gyekben am�gy is �rintettek vagyunk, miut�n az eur�pai k�zv�lem�ny (vaskos f�ldrajzi t�ved�sek alapj�n) a t�rt�nelmi Magyarorsz�got tartja a fo v�mp�rlelõhelynek, sõt, Hollywood legnevesebb v�mp�rsz�n�sze is magyar (Lugosi B�la) volt.
A magyar mondavil�gban ennek ellen�re nem bukkannak fel v�mp�rok (egy�b sz�rnyek ann�l ink�bb), �s a v�mp�rgyan�s sztorikr�l is sorra beigazol�dott, hogy szerb, rom�n, lengyel telep�l�seken estek meg. A v�mp�r ugyanis alapvetõen g�r�g, illetve szl�v tal�lm�ny, amely bolg�r, rom�n k�zvet�t�ssel borzolja �vsz�zadok �ta az eur�pai ember idegeit.

A mai ember sz�m�ra a v�mp�rt Bram Stoker Drakul�ja jelenti. Drakula (Vlad) val�s�gos t�rt�nelmi alak, Havasalf�ld fejedelme volt M�ty�s kir�ly kor�ban. Ha Segesv�ron j�rsz, �rdemes megn�zni a h�zat, ahol sz�letett - roppant b�szk�k r�. (Ma vend�glõ �zemel benne, ott kaphat� a st�lusosan v�rv�r�s sz�nû Dracula-Vodka.) A fejedelem h�res kegyetlens�ge miatt a Vlad Tepes (kb. Kar�s Laci, ejtsd: cepesz) g�nynevet kapta: Aki nem tetszett neki, azt ugyanis nemes egyszerûs�ggel kar�ba h�zatta (Hi�ba no, ez a k�z�pkor. Ha ismered a t�rt�nelmet, tudod, hogy a mi kir�lyaink sem voltak �ppen sz�gyenlõs kisfi�k). E v�rengzõ zsarnok alakj�t kapcsolta �ssze Stoker a k�l�nf�le r�mmes�k v�rsz�v�ival, tal�n a kar� mot�vuma alapj�n - e reg�ny j�volt�b�l r�pk�d ma is egy rom�n fejedelem denev�rsz�rnyakon �s t�zcentis szemfogakkal a filmv�sznon.

Figyeld meg, hogy a "kult�r"-v�mp�r milyen �rdekes kettõss�get k�pvisel: egyfelõl borzadunk �s f�l�nk tõle - v�g�l is itt egy hulla eszi az embert - m�sfelõl valahogy m�gis vonz�nak tal�ljuk (ez k�l�nb�zteti meg az �sszes egy�b sz�rnytõl, pl. a zombit�l, mert azok kiz�r�lag undor�t�ak). Ez�rt azt�n a f�rfi v�mp�rok lenyug�zõen j�k�pû pasasok (ld. Brad Pitt), a nõi megfelelõik elbûv�lõen gy�ny�ruek (Sarah Michelle Gellar) - annyira, hogy minden borzong�s ellen�re van az emberben egy "�sse kõ, h�t csak harapjon" �rz�s…
Nos, a pszichol�gusok szerint a hal�l �s a szex misztik�ja el�g k�zel �ll egym�shoz. Ez az ellentmond�s teszi az ut�bbi idõk egyik legjobb filmj�v� F. F. Coppola Drakula-feldolgoz�s�t is.

A v�mp�rok l�tez�s�vel kapcsolatban m�r tudom�nyos magyar�zat is sz�letett: egy ritka betegs�g, a porfiria produk�lhat hasonl� t�neteket. A beteg szervezet�bõl hi�nyzik egy v�rk�pz�shez sz�ks�ges anyag, nem b�rja a napot, halottfeh�r az arca, k�m�ba eshet, ez�rt elõfordulhatott, hogy �lve temett�k el. Term�szetesen ettõl m�g nem nõnek denev�rsz�rnyai �s �ri�si fogai, ez m�r a g�r�g, szerb parasztok fant�zi�j�nak sz�lem�nye. Csak sajn�lhatjuk szerencs�tlen betegeket, hiszen r�gen val�sz�nûleg kihegyezett kar�val "gy�gy�tott�k" meg õket.

V�mp�rra akarsz vad�szni? A t�bbsz�z�ves recept: �jf�lkor, teliholdn�l vezess ki egy egy�ves, szenteltv�zzel meghintett h�feh�r kanc�t a temetõbe, �s amelyik s�rn�l megbotlik, ott a v�mp�r. Kell m�g �s�, kihegyezett kar� - a t�bbit m�r tudod. �letkorodt�l f�ggõen kb. k�t-h�rom �vet kaphatsz gar�zdas�g�rt �s temetõrong�l�s�rt - de a v�mp�rnak annyi!